Idegengyűlölet Magyarországon

A magyar társadalom alapvetően elutasító, előítéletes a harmadik országokból érkező bevándorlókkal szemben, amit számos kutatás és felmérés bizonyít. A többség még a nem létező pirézeket is elutasítja.

Miközben az elöregedő népesség és az ennek nyomán fellépő munkaerő-piaci kényszerek miatt a bevándorlásnak egyre nagyobb szerepe van Kelet-Közép-Európában, Lengyelország és Szlovénia kivételével a térségi országok mindegyikében 30 százalék feletti a bevándorlást ellenzők aránya. A Political Capital elemzése szerint Magyarország az egyik legelutasítóbb állam a térségben (52 százalék). Az elemzők szerint a régióban a bevándorlás-ellenesség nem a migránsokkal való együttélésen, hanem elsősorban az ismeretlentől való félelmen alapul, de feltehetően erősen befolyásolják a nagy nyugat-európai befogadó országokba érkező bevándorlók integrációs problémáiról és az ennek kapcsán kialakuló etnikai, kulturális ellentétekről szóló hírek is. (Forrás: VG Online, 2011.09.14)

Európán kívülről legnagyobb számban kínaiak érkeztek a kilencvenes évek elejétől kezdve. Mára összesen kb. 20 ezer kínai él Magyarországon. Kis számban, de több mint ötven egyéb ázsiai és afrikai országból is érkeznek bevándorlók, legtöbbjük Afganisztánból, Irakból, Iránból, Grúziából, Örményországból, Törökországból és Nigériából. A hazánkba érkező magyar nemzetiségű bevándorlók beilleszkedési esélyei sokkal jobbak, mint az Európán kívülről jövőké. Ők mind nyelvi, mind kulturális területen hátrányban vannak a magyar társadalomba való beilleszkedésben.

Az Európán kívülről érkező bevándorlókkal kapcsolatban a magyar társadalom társadalmi tudatossága igen alacsony, csak felszínes, előítéletes tudással rendelkeznek róluk. Az Európán kívülről érkező, Magyarországon tartózkodó bevándorlók száma 2004 és 2011 között 19.194 főről 34.957 főre nőtt, tehát számuk a beilleszkedési nehézségek ellenére meredeken növekszik. A bevándorlók többsége tanulási céllal érkezik Magyarországra, vagyis végzettsége lehetővé tenné a munkaerő-piaci integrációt, a társadalmi előítéletek azonban megakadályozzák ezt; nem tudnak megfelelő mértékben részt venni a gazdasági, a társadalmi és a kulturális életben. Az erre irányuló szándék a befogadó társadalom részéről is hiányzik.

(forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnvn001b.html)

Bár a legális migráció egyértelműen pozitív gazdasági hatással lenne Magyarországra, a többségi társadalom negatívan áll a kérdéshez. Felszínes ismeretekkel rendelkeznek a bevándorlókról, félnek, idegenkednek tőlük. Ennek oka egyrészt, hogy nem megfelelő a kultúrák közötti párbeszéd, kevés program van, amelynek keretében a harmadik országbeli állampolgárok és a magyar állampolgárok közvetlenül vagy közvetítők által kapcsolatba kerülhetnek egymással, megismerhetik egymást és egymás kultúráját (étkezési szokásait, nyelvét, történelmét), ami segítené egymás jobb megértését.

Nincs elégséges, a befogadó társadalmat célzó, a bevándorlásról, a Magyarországon élő harmadik országbeli közösségekről, állampolgárokról és az integrációjukról, a kultúrák közötti párbeszédről szóló tájékoztató tevékenység sem. A magyar média nem minden esetben ad objektív és megalapozott tájékoztatást a harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásának és társadalmi beilleszkedésének kérdéséről és magukról az állampolgárokról.

Projektünkkel a fenti problémákra keresünk megoldást.